Tévedés:

A hastáncosoknak mindig ékszer van a köldökükben.

Igazság:

A kelet valódi hastáncosai sosem viseltek ékszert a köldökükben, pláne nem piercinget. Az ötlet Hollywoodból származik.

Tévedés:

A hastáncot eredetileg a háremhölgyek táncolták, hogy felkeltsék vele a szultán érdeklődését.

Igazság:

Ha táncoltak is a háremhölgyek, leginkább csak maguk között. A szultán érdeklődését csak úgy lehetett elnyerni, ha az anyja vagy első feleségének bizalmába férkőztek, aki bemutatta őket a szultánnak. A háremhölgyek egyébként igen ritkán találkozhattak a szultánnal.

Tévedés:

A hastánc célja a csábítás volt.

Igazság:

A közelkeleten a nők leginkább egymásnak táncoltak, például az ünnepek, családi események alkalmával. Persze biztosan vannak/voltak olyanok is, akik zárt ajtók mögött a hastánccal csábítgatták férjüket, de ez szigorúan magán jellegű tevékenység volt. Eredetileg nem a nyilvános csábítás a hastánc célja.

Tévedés:

A pénzzel díszített öv a közelkeleti hastánc tradícionális kelléke.

Igazság:

A pénzzel díszített rázóövek, mint a hastánc kellékei szintén Hollywoodból származnak. A közelkeleti nők hastánc-öltözetének biztosan nem volt része ez a csörgő öv, inkább Indiában szokás viselni a szári alatt. A pénzfüzérek a közelkeleten inkább a szamarak, tevék kantárján találhatóak, nincs bizonyíték arra, hogy ezt valaha emberi öltözékként viselték volna.

Tévedés:

A hétfátyol-tánc története Ishtarról szól, aki hét kapunál hagyott fátylat, miközben alászállt az alvilágba.

Igazság:

A Bibliában nem nevezték meg azt a hölgyet, aki Heródes előtt táncolt, sem azt, milyen mozdulatai voltak, csupán azt, hogy a tánc nagyon megindította Heródest. A hétfátyol-tánc ötlete a 19.században született meg, mégpedig Oscar Wilde tollából. Ez a mű szolgált később alapul Strauss: Salomé című operájához.

Tévedés:

A karddal táncolt hastánc onnan ered, hogy a háborúba menő katonákat feleségeik is elkísérték. Esténként, szórakoztatás képpen a nők karddal táncoltak férjeiknek.

Igazság:

A közelkeleten eredetileg nem volt olyan tánc, ahol kardot kellett volna egyensúlyozni. Csupán egy 19. századi festmény, Jean-Léon Gérôme képe (fent) késztette a modern hastáncosokat, hogy a kardot is felvegyék a hastánc kellékei közé. Ez a kép számos táncost inspirált a kardos táncra Európától Ausztráliáig, bár sehol sincs feljegyzés vagy bizonyíték arról, hogy ez egy tényleg tradícionális eszköz.