Óh, az ilyen önkéntes tudástól tartson távol az ég!

Előzmény

Válasz

Bizony , én is hallottam már ilyenről sajnos.

Válasz

Sziasztok!
Még csak most találtam rá erre a fórumra, és nagyon tetszik :)
Ha megengedtek még egy kis kiegészítést az előzőekhez:
Nagyon fontos még, hogy az embernek legyen egy egészséges önkritikája is!! Az mind szép és jó, ha valakinek belülről jön, és szereti, és jól érzi magát, de az nem mindíg színpadképes!!!!
Sokszor a tanárok szúrják el ott, hogy minden tanítványukat agyondícsérik, és ezzel egyeskben egy hamis kép alakul ki önmagukról. Amikor viszont már beütött a "baj", nem mondják meg nekik(a tanítványaiknak), hogy vegyenek kicsit vissza, mert még bőven van fejlődni és csiszolni valójuk, hanem próbálják kerülni a témát, vagy "megszabadulank" tőlük!!!És persze ilyenkor lesz az is,hogy valaki fél-egy év után már elkezdi tanítani........

Szóval ennyivel gondoltam kiegészíteni az előzőeket.... :P

Válasz

Szerintem akkor igazán jó egy tánc ha belülről fakad. Átérzed a zenét minden porcikádon. Amúgy énis szinte mindennap táncolok, nagyon felfrissití az embert.

Válasz

imádok naponta mindig táncolni

Válasz

Kedves Táncosok!
Szeretném megköszönni a segítségeteket! Sikerült megfelelő számú kérdőívet feldogoznom.
Táncos, szép napot! :)

Előzmény

Válasz

Szerintem ha valaki az alapmozdulatokat ismeri simán meg tud tanulni egy koreográfiát. Ha egy tanár kitalál egyet koreót megtanuljátok és előadjátok, az nagyon látványos, de nem a táncos saját egyénisége. Fontos fejleszteni az improvizációs képességet hiszem az a hastánc eredeti formája és az önkifejezés eszköze. Lényeg hogy maradj önmagad és táncolj szívből:)

Válasz

Nállunk is van egy csajszi akinek a mozgása hihetetlen nagy, persze jól áll neki, meg miért ne...de szépen táncol. Mi csoportunkból páran azaz 3-an (meg persze a tánctanárom meg még jo páran jönnek velünk szurkolni) köv. hétvégén megyünk hastáncversenyre:) úgy várom már, de elötte sok gyakorlás meg pontosítás előzi meg . Így tanulunk...Sok gyönyörűséget rejt magába ez a hastánc.

Válasz

A koreográfia igen nehéz műfaj valóban. Azt szoktam javasolni, és ez már nekem is bevált, hogy a főbb pontokat, kiállásokat, jellegzetes részeket előre ki lehet dolgozni, a többi összekötő részt pedig szabadon táncolni. Így ki is lesz szépen dolgozva amit ki kell és az improvizatív jellege is megmarad ennek a gyönyörű táncnak. Volt bizony olyan tanítványom akit sehogyan sem lehetett bepaszírozni az adott koreográfiába, mert annyira egyedi volt a mozgása, hogy "túlmozogta" a többieket. Nem mindig a legjobb táncos a legjobb egy koreográfiában. Az összkép a lényeg. Persze szerintem. :)

Válasz

Az improvizációról megoszlanak a vélemények, hogy könnyű vagy nehéz.
Próbáltam koreográfiákra táncolni, de nem ment... Minden mozdulatot begyakorolva, kidolgozva, ritmus, stb. stimmelt, de nem éreztem jól magam tánc közben.
Amikor a legelső szóló fellépésemre készültem, 1 hónapig csak a mozdulatsorokon agyaltam és próbáltam "ráhúzni" a választott zenére. Elégedetlen voltam.
Azt hittem, hogy csakis előregyártott-előre kigondolt mozdulatokkal lehet fellépnem, akkor nem lesz gond. Amikor már csak 1-2 napom volt a fellépésig, elfogott a félsz, hogy nem fog menni, nem jó valami.
Aztán fogtam magam, betettem pár CD-t különböző arab zenékkel, és kerestem azt a stílust, hangzást, de leginkább a hangulatot, ami jellemez engem.
Végül fergeteges improvizációt táncoltam, és mindenki elégedett volt. Én is :)
Azóta csak improvizálok. Annyi, hogy előtte (ha fellépésre készülök), jópárszor meghallgatom a zenét.
A jópárszor néha 30-40 alkalom is lehet :)

Válasz